dalszövegek

 

Hangodat nem hallom

-

Tudod ha valaki úgy akarja,

nem fúj többet már a szél.

Tudod ha valaki úgy akarja,

Te sohasem léteztél.

Nem tudhatod, hogy ki kivel van,

és hogy merről fúj a szél.

A dolgok már rég összekeveredtek,

ezt csak az éli túl aki fél.

Félek, csak félek a hangodat nem

hallom.

A félelem hideg könnyei már égetik

az arcom.

Minden arc mosolyog szemből,

de hideg akár a jég.

Bátor lehetsz, de ők erősebbek, nekik

Te nem vagy ellenfél!

Félek, csak félek…

---


Túlsó part

-

A túlsó part az elmúlás,

Nem jön el hozzánk a ragyogás.

Ébredj fel, üvölt a hajnal,

Itt nincs senki, és nem marasztal.

Megállt az idő a városban,

Csak a múlt van jelen.

Kopott a sötétség, és

Túl mély a csend.

Sóhajod csendbe fordul,

A pillangó nem él soká.

Kezed lassan mozdul,

Álmodozó nincs tovább.

Széttép a fény,

A hangod még távolról szól.

Ismerős a kép,

De az arcod már elmosódott.

---


Ez van.

-

A híd mi átér, és hol, hol van ki ráér,

Élet és Föld két külön póker,

Egy új pályán, a pokol fáján vár

minden jó fej.

Ez van kicsi és kék

Valamit ennék

Ha hívnál én mennék

Hát tudd meg az álmok Tőled

jönnek,

A földre löknek, szembe köpnek.

Fel a kezekkel, szavazzuk meg.

Vonuljunk félre és gyújtsuk még meg.

Ezt csináld meg, hozzám húzz

Kívánd meg, ez egy jó kurva végre.

Kurva jó, ha haragszol, verekszik és

tarol.

---


Meghalt a remény

-

Megálltál, de az idő halad

Már ketyeg az óra, készítsd fel

magad

Neked maradt a piszkos munka,

Végezd el, hisz rád van bízva

Téged vár a fájdalom háza,

Útlevél ez halálországba,

Lelked fagyos, piszkos és kemény,

Nincs már idő, meghalt a remény

Csak mosolyogsz, ha rádköszönt az

alkony,

Nincs már semmi, ami itt tartson,

Csak egy felirat maradt talán,

Egy gyűrött fénykép hátoldalán.

---


Elég volt

-

Hé ember,

rossz álmod kezd igazzá válni.

Még nem mersz,

nem mersz a párkányra állni.

Túl késő,

emlékeid a falhoz állnak.

Már mennél,

de a lelkiismeret hátba támad.

Elég volt ennyi a mából

A kizökkent világból

Elég volt ennyi a fényből

A démonok tüzéből

Megtette más is, hát tedd meg

bátran

Ne bízz a lassú elmúlásban,

Ne hidd,

hogy rád az angyalok várnak

Mementóként üzend a mának.

---

Forró hullám

-

Ez most kemény, ezt már érzem

Rejts el minden borotvát

Ellandolt a gépem majdnem éppen

Ez az egy most frissen nyúzva

Mint a múlt úgy pereg rám

Félig szállva, félig térden csúszva

Ettől a tűztől, ha kizuhanhatnék

egy kicsit a képből

Ha várnám, hogy újra érintsen

hozzám egy forró hullám

Ennyit tudtam, ennyit tettem

Nem vagyok, nem öregszem

Nem éltem rosszul, de hogy,

ne hagyj elmennem

Nem éltem rosszul, nem értem miért ne

hagyj elmennem vagyok szomorú nem

öregszem még nála se rosszabb, ha félsz

küzdd le és kész, készülj az űrbe!

---


Felejtsd el a múltat

-

Hagyd hát az embert,

Váljon saját emlékévé.

Kívánod a csendet,

De a csend nem tűr meg Téged.

Nincs már másik oldal,

Nincs már másik lehetőség.

Nincsenek keresztek,

Tévhitben éltél.

Felejtsd el a múltat,

A napok már egymásba borultak.

Felejtsd el az estét,

Véres szemekkel, láttad hideg testét.

Hamisak az eszmék,

Mérgezett a gondolat.

Szabadítsd fel a lelked,

Válassz egy új utat.

Gyűlöld ezt a hajnalt,

Gyűlöld ezt az éjszakát,

Gyűlöld a holdat,

Gyűlöld a vér szagát.

---


A legjobb mozi

-

A legjobb mozinak is vége lesz

egyszer, tudom.

Reménykedik a végzet,

törött pohárba öntik arcukat a szépek.

Sárga térképre vérrel fest

az őrült szobafestő,

A vörös telefont nem veszi fel a

rémült főszereplő.

A békegalambok keserű vérét isszuk,

tudom,

A nap lenyugszik és felkel egy másik

nyugaton.

A legjobb mozinak is vége lesz

egyszer, tudom,

Mérget lopott a bánat,

hajnalszárnyú hintók vágják a fákat.

A legjobb mozinak is vége lesz

egyszer, tudom,

Széttört a büszke kardom,

meggypiros ajkú lepkék tépik a húsom.

---


Gyűrött kis kép

-

Mi ez itt most hol vagyok?

Mint egy rossz ébredés után.

Felriadok, nem tudom,

mi jön, mi vár rám?

A kezem a tenyeredbe tenném, de

kezeid ökölbe szorulva.

A szád keresem, de a szád, egy

utolsó sikolyba torzulva.

Gyűrött kis kép, mindig mosolyogva

néz.

Mély a víz, és magas az ég.

Ne engedj belezuhanni a semmibe,

Gyűrött kis kép, gyűrött kis kép.

A sirályok, hogy repülnek?

Mély a víz és magas az ég.

Ez a kis híd is összedől.

Nélküled zuhanok a semmibe.

---


Vesztes vagy

-

Mikor egyedül vagy és félsz

társad a sötétség, társad a sötétség.

Egyszer minden véget ér,

az alagút végén a fény, vár a fény.

Vesztes vagy már rég,

csak veled nem közölték

Agyad elönti a vér,

de ez mind semmit sem ér.

Mind semmit sem ér,

vesztes vagy már rég.

Úgy érzed nincs már több esély.

Sötét napjaid egyikén véget ér,

véget ér a szenvedés.

Innen nincs más menekvés,

nincs menekvés

---

Variola 2006